Hagyomány- és családtisztelet, ízek és illatok kavalkádja. Torták, sütemények, fagylaltok - minden, ami megédesíti az életet! Szombathelyen évtizedek óta ezt nyújtja, erről híres - A Mészáros
Gyerünk, menjünk a Mészároshoz, és együnk egy jó fagyit vagy süteményt!
A fenti gondolatot megvalósítva az elmúlt évtizedekben számtalan család töltött el cukrászdánkban feledhetetlenül édes pillanatokat, s mi azon vagyunk, hogy ez a jövőben se legyen másként!
Ezzel nem csak vevőinknek, hanem magunknak, s még inkább elődeinknek is tartozunk!
Dédszüleinknek, akik mézeskalácssütőként még Keszthelyen éltek, s fiuknak, Mészáros Józsefnek, aki miután Budapesten, a Lukács Cukrászdában kitanulta a szakmát, Szombathelyen átvette a Babits Mihály utcai cukrászüzemet.
Nagyapánk visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy 1925-ben előadást tartani érkezett a vasi megyeszékhelyre, s a Babits Mihály utcában szállásolták el. A szemközti ház cukrászüzemének dolgozói már első itt tartózkodása alatt is többször elpanaszolták neki, hogy főnökük gyakorta eltűnik, később pedig levélben kérték nagyapánkat, hogy Budapestről költözzön Szombathelyre, s vegye át a gazdátlan cukrászüzem irányítását.
Az akkor 21 éves Mészáros József vállalta a kihívást, 1926-ban elkezdte a munkát, modernizálta, felvirágoztatta a cukrászüzemet. Időközben megnősült, a vendéglős-családból származó Diósi Berger Juliannát vette el.
Nagyapánk pár év elteltével már negyven dolgozót foglalkoztatott, és több autóval szállította a süteményeket, s a környékbelieken kívül már a megyehatáron túlról is számos vevője akadt.
Nem feledhetjük azt a hatalmas munkát, amellyel felépítette vállalkozását. Ahogy megállás nélkül tette a dolgát, a tüzelős kemencékben cukrászipari termékek mellett a környékbeliek számára például még kenyeret is, a háború ideje alatt pedig hadi ellátmányokat sütött.
A minőségi előrelépés jegyében folyamatosan fejlesztett, s ennek eredményeként az idő előrehaladtával egyre és egyre többen ismerték és szerették meg a Mészáros ízeket, s vásárolták nagyapánk süteményeit az időközben a Király és a Petőfi Sándor utca sarkán megnyitott cukrászdában.
Tisztelegnünk kell az előtt, hogy Mészáros Józsefet a történelmi viharok sem tántoríthatták el céljától, pedig nem lehetett könnyű megélnie, hogy cukrászüzemét államosították, cukrászdája pedig gebines üzlet lett.
Nagyapánkat azonban nem sodorta el az ár, sőt!
Két fia, József és György segítségével 1965-ben a Rákóczi Ferenc utcában saját - "maszek" - cukrászdát nyitott, amely az évek során "A MÉSZÁROS" cukrászdává nőtte ki magát.
Kezdetben a bérház alsó szintjén volt egy kis üzlet, a cukrászok birodalmát pedig a pincében alakították ki. Később az egész ház a család tulajdonába került, így a forgalom felfutását követve az eladótér is bővülhetett.
Mészáros József már hatvan éves is elmúlt, s a munka még mindig kitöltötte napjait. Mindig patyolatfehérben járt-kelt, olyan benyomást tett, mintha egy szépen megrajzolt meséskönyv lapjairól lépett volna ki a világba.
Emlékeznünk kell apánkra, Mészáros Györgyre, aki a nagypapa után édesanyánk, Valika segítségével vitte tovább a családi vállalkozást, akitől 1991-ben mi, a fiai, György és Gábor vettük át a stafétabotot.
Mindketten a Mészáros ízek bűvkörében nőttünk fel, ennek szellemében féltőn óvjuk hagyományainkat, éljük mindennapjainkat, s azokra támaszkodva tervezzük jövőnket.
Tudjuk, hogy elődeink útján járva tökéletességre törekvő, minőségi munkával tartozunk vásárlóinknak, déd- és nagyszüleinknek, édesapánk emlékének, önmagunknak és a minket követő generációknak.
Leave a comment